A HOZZÁSZÓLÁS TELJES ANYAGÁT - KISEBB MÓDOSÍTÁSOKKAL - A HVG.HU "EGY OFFSHORE CÉG JÓL JÖHET A BIZONYÍTÁSNÁL" CÍMŰ CIKKÉBŐL VETTEM ÁT. LÁTOGATÓIM NEVÉBEN IS KÖSZÖNÖM A SZÍNVONALAS ANYAGOT! A CIKK MEGTALÁLHATÓ A KÖVETKEZŐ OLDALON:
Az offshore cégek a közhiedelemmel ellentétben nemcsak adócsalásra használhatók. Sokat segíthetnek a vagyongyarapodás igazolásában is, de az adózón is múlik, hogy mennyire köt bele az APEH egy vagyonosodási vizsgálat során. Az offshore társaságok nyújtotta üzleti lehetőségeket ugyanis legális adótervezésre is lehet használni. Például a kereskedelemben, különböző finanszírozási- és jogdíjügyletekben, holdingok esetében valamint vagyontervezésnél.
Egy offshore cég alapításával azonban még nem dőlhetünk hátra, az adóhivatal ugyanis kiemelt figyelmet fordít az olyan cégekre, amelyek tevékenységi körükként kizárólag tanácsadást jelölnek meg, külföldi cégtől piackutatásra vagy tanácsadásra fogad be számlát, illetve kapcsolt vállalkozásból magyar céghez számláz be.
Az adóhivatal egy vagyonosodási vizsgálatnál általában az eltitkolt jövedelmet keresi, vagyis megpróbálja kikövetkeztetni azt a kiadásokból és megtalálni a forráshiányt. Nincs azonban kidolgozott módszere a bevétel felderítésére, pedig az igazán hatékonyan segítené az adóhivatal munkáját. Az ügyfelek általában a be nem vallott ingatlanokkal, lakossági bankszámlára saját befizetésekkel illetve offshore cég számlájáról felvett pénzekkel is nagyon megkönnyítik az adóhivatal munkáját, ezek is nagyon gyakori hibák.
Ha valaki belecsúszik egy vagyonosodási vizsgálatba - a szakemberek ezt nem győzik hangsúlyozni - nevezzen meg egy jogi képviselőt, aki a nevében és ügyében eljár az adóhatóságnál. A revizor ugyanis sokszor a nem verbális elemekből – elpirulás, idegesség – is következtetéseket vonhat le. Az adószakértők azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy az ügyfélnek joga van nem nyilatkozni. Ám ha ezt az utat választja, akkor az adóhatóság (a közigazgatási szerv) csak a nála lévő adatok - bevallások, mérlegek, ingatlan- és gépjármű nyilvántartás, korábbi ellenőrzések, bankszámlák forgalma – alapján dönthet, és erről figyelmeztetnie is kell az adóalanyt. Amennyiben ilyen típusú becslésre kerül sor, az adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy a becslés törvényben meghatározott feltételei fennállnak, valamint hogy a becslést megalapozó adatok és az alkalmazott módszer az adó alapját valószínűsíti.
